FOTÓK megtekintése

Bármelyik képre kattintás után sötét háttérrel a képek nagyobb formátumban is megtekinthetők, ekkor viszont a feliratok nem látszanak. Egér görgetéssel, lefelé, vagy alulról felfelé, vagy a képre kattintással egyenként végig nézhetők a képek.

Turisztikai háttértanulmány-Miskolc-Lillafüred közúti alagút rekonstrukcióval kapcsolatban

  
T a r t a l o m j e g y z é k


1.         Előzmények                                         

2.         Miskolc – Lillafüred turizmuspiaci helyzetének bemutatása
  
2.1.      Területi lehatárolás, Lillafüred helyzete

2.2.      Vonzerők, turisztikai infrastruktúra

2.3.      Turizmus piaci pozíció, vendégforgalmi mutatók elemzése
                                     
3.         Alagút használattal kapcsolatos tapasztalatok, esetismertetések

                        3.1.      Kereskedelmi szálláshelyek

                        3.2.      Turisztikai és kulturális szolgáltatók, önkormányzatok
           
4.         Tervezett fejlesztések, projekttervek turizmuspiaci hatásai
           
4.1.      Terület- és turizmusfejlesztési programokhoz történő illeszkedés

4.2.      Folyamatban lévő fejlesztések, jelentősebb projekttervek

4.3.      Várható turizmuspiaci hatások
              
5.         Összegzés                      

           
            Mellékletek; 1-9 számú (1-fotók, 2-térkép, 3-4 táblázatok, 5-9 esetismertetések)
            

1.         Előzmények

Az UMFT keretében az ÉMOP kiemelt közlekedésfejlesztési projektjei között elkezdődött a Miskolcot Hollóstetőn át Egerrel összekötő 2505 számú Bükk hegységen keresztül vezető ún. panoráma út többszakaszos felújítása. A 3 szakaszból álló fejlesztés által lehetővé válik a jelenlegi nyomvonalon a két megyeszékhely közötti modern turistabuszos közlekedés. A felújítás az útívek kiszélesítését, az aszfaltburkolat megerősítését, az árkok és átereszek kitisztítását, a padkák rendezését, hidak felújítását, a hegyi szakaszokon kőfogó hálók kihelyezését is magába foglalja. Mindezek eredményeképpen csökken a zaj, por és káros anyag kibocsátás.
Az uniós finanszírozású 360 M Ft összegű program B.-A.-Z. megye területét érintő I. szakaszának kivitelezése júliusban indult, melynek keretében eddig a teljes 13,4 km-es felújítási hosszból 9,3 km új aszfalt burkolatot adtak át Felsőmajláth és Hollóstető között.
E teljes szakasz kivitelezése is két szakaszból áll, melynek okai egyrészt a miskolci „Zöld Nyíl” villamos projekt későbbi munkálataihoz történő igazodás, másrészt a Miskolc és Lillafüred közötti felsőhámori alagút szükséges átalakításának ügye.
A múlt század 30-as éveiben épült alagút jelenlegi formájában nem alkalmas az emeletes, illetve átlagosnál magasabb, szélesebb turistabuszok áteresztésére (1. számú melléklet).
A másik lillafüredi alagútnál ez a probléma nem jelentkezik, mivel a kedvezőbb terepviszonyok miatt az alagút kikerülhető és erre sikerült megoldást találni.

Lillafüred turizmusának az elmúlt évtizedekben egyik szűk keresztmetszetét jelentette a felsőhámori alagút miatti megközelítési nehézség. A jelenlegi útfelújítás ráirányította a figyelmet e probléma megoldására, melyet elsősorban a városrész turisztikai szolgáltatói, jelentősebb kapacitású szálláshely üzemeltetői jeleztek. Miskolc megyei jogú város Önkormányzatának Városfejlesztési, Üzemeltetési és Turisztikai Bizottsága 2009. július 8-ra megbeszélést kezdeményezett a leginkább érintett szálláshelyek képviselőinek részvételével. A találkozón a szálláshelyek részéről a Hunguest Hotel Palota képviselője vállalta, hogy 2009. szeptember 15-ig elkészítenek egy rövid, átfogó tanulmányt, mely alátámasztja a felsőhámori alagút rekonstrukció turisztikai ágazat részéről felmerülő szükségességét és indokoltságát.
A következő fejezetekben részletezett szakértői anyagban adatok, elemzések és konkrét esetismertetések, valamint folyamatban lévő beruházási tevékenységre, jövőbeni fejlesztési célkitűzésekre, projektekre alapozott előrejelzések mutatják be ezen igény megalapozottságát.

2.         Miskolc – Lillafüred turizmuspiaci helyzetének bemutatása

2.1.      Területi lehatárolás, Lillafüred helyzete

Az ország 3. legnépesebb városának, a 172 ezer lakosú Miskolcnak egyedi arculatú városrésze Lillafüred. A tágabb értelemben vett fogadóterület, a város 236,7 km2 területének közel 1/3-a, összesen 63,4 km2 , mely egyben a Bükki Nemzeti Park része is.
A felsőhámori alagút által érintett útszakasz az egész Bükk hegység keleti kapujának tekinthető. Az elemzés szempontjából lehatárolható fogadóterület tágabb értelemben a teljes Bükk, szűkebb értelemben Miskolc város Csanyiktól nyugatra fekvő közigazgatási területe, de elsősorban Lillafüred városrész és környéke (2. számú melléklet). A teljes fogadóterület a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzethez tartozik.

Az előző fejezetben említett közlekedésfejlesztési projekt vonatkozásában elsősorban az alábbi turisztikai célú szempontok érvényesítését kell figyelembe venni;

Ø      Miskolc, vagy Eger felől érkező turistabuszos csoportok szállás szolgáltatásai
Ø      A fogadóterületen tartózkodó csoportok autóbuszos csillagtúrái, kirándulásai,
transzfer közlekedés Miskolcra és vissza
Ø      Miskolcról, vagy más területről a Bükk-hegység belső területeire irányuló buszos kirándulások, programok szervezése (turisztikai, tanulmányi, egyéb, stb.).

2.2.      Vonzerők, turisztikai infrastruktúra

Turisztikai vonzerők

A jelentős természeti potenciállal rendelkező térség több területi egysége természetvédelmi szempontból fokozott védelmet élvező terület, mint pl. Garadna oldal, Sebesvíz völgy, Jávorkút, vagy a lillafüredi Szent István-barlang felszíne. A terület országos, illetve helyi védettség alatt álló épített értékekkel is rendelkezik (3. számú melléklet).

A Miskolc belvárosától mintegy 13 km-re fekvő Lillafüred az országban nyilvántartott 13 mikroklimatikus gyógyüdülőhely közül 1935-ben elsőként kapott klimatikus gyógyhely minősítési törzskönyvet, mely 2020-ig érvényes.
Jelen tanulmánynak nem feladata a városrész turisztikai vonzerőinek, adottságainak teljes körű számbavétele és minősítése. Összefoglalva a 3. számú mellékletben található a városrész legfontosabb turisztikai vonzerőinek felsorolása és kategorizálása, mely mintegy egy évvel ezelőtt készült turizmusfejlesztési koncepció[1] idevonatkozó fejezetén alapul.

Megállapítható, hogy a fogadóterület elsődleges vonzereje, húzóterméke a Palota Szálló és a Hámori-tó. A másodlagos vonzerőt képviselő attrakciók közül a 2007 évi látogató számot tekintve elsősorban a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (221 276 fő), a Miskolci Állatkert és Kultúrpark (105 771 fő) és a Szent István-barlang (42 610 fő) emelhetők ki. A közeli Diósgyőr városrészben szintén húzóterméknek számító Diósgyőri Vár, mint elsődleges vonzerő látogatottsága is számottevő (60 592 fő) a változatos és folyamatos kapcsolódó programszervezési lehetőségek miatt.

Turisztikai infrastruktúra

Lillafüreden és környékén 1-1 négy-és háromcsillagos és egy kétcsillagos szálloda, valamint jellemzően panzió típusú kereskedelmi szálláshelyek állnak rendelkezésre. A városrészben összesen hat szálláshely kapacitása éri el a legalább 40 főt, mely a szervezett csoportos autóbuszos külföldi beutaztatás és belföldi utaztatás  szemszögéből számításba vehető.
Miskolc-Bükk térségben még további mintegy 520 férőhely üzemel, a turistabuszok fogadására megfelelő kapacitással rendelkező szálláshelyek az 1. számú táblázatban szerepelnek.                

Fentieken kívül vendégfogadó települések a jelentős vállalati és üdülőház kapacitással rendelkező Bükkszentkereszt és Répáshuta, valamint a részben Heves megyéhez tartozó Bánkút is. A hollóstetői Hegyi Kemping 100 férőhelyes szezonális üzemeltetésű üdülőházai, vagy pl. a bükkszentkereszti Ifjúsági Tábor elsősorban gyermek- és diákcsoportokat fogadnak.  
1. számú táblázat

Jelentősebb szálláshelyek Lillafüreden és Miskolc-Bükk térségben[2]

Sor-szám
Szálláshely megnevezése
Területi
elhelyezkedés
Férőhely
1-8
Lillafüred összesen

518
1.
Hotel Palota****
Lillafüred
250
2.
Hotel Szeleta***
Alsóhámor
58
3.
Tókert Panzió
Lillafüred
40
4.
Ózon Panzió
Lillafüred
44
5.
Lilla Panzió
Lillafüred
13
6.
Régiposta Panzió
Lillafüred
27
7.
Zöldfa Panzió
Felsőhámor
40
8.
L. Kapuja Minihotel**
Miskolc-Csanyik
46
9-16
Miskolc-Bükk összesen

   522
Ebből:
Szentlélek Vendégház
Szentlélek
136

Turistapark & Kemping
Szentlélek
  75

Sebesvíz Panzió
Sebesvíz
70

Síklub Turistaház
Bánkút
70
1-16
Mindösszesen

1 040


Jelentősebb kereskedelmi szálláshelyek Lillafüreden

Ø      A jelenleg már négycsillagos Hunguest Hotel Palota Miskolc-Lillafüred legismertebb patinás szálláshelye, mely a folyamatban lévő minőségi fejlesztés (négycsillagos besorolás) előtt 250 férőhellyel és komplex wellness-fittness szolgáltatásokkal rendelkezett. Közkedvelt konferencia helyszín is összesen 250 fős befogadóképességű rendezvény termekkel. A vendégkör mintegy 80 %-a belföldi, 20 %-a külföldi vendég. A lillafüredi szálláshelyek közül a legmagasabb átlagos kihasználtsággal (54,5 % 2007 évben) működik, ez évben a folyamatban lévő felújítás miatt (4. számú fejezet) a szállás kapacitás részlegesen üzemel.

Ø      A Hotel Szeleta 25 szobában pótágyakkal együtt 68 férőhellyel rendelkezik jelenleg.
A 3 csillagos szálloda átlagos kihasználtsága folyamatosan növekszik, mely 2007 évben 42 %, 2008 évben már 52 % volt. A tendencia a gazdasági válság ellenére ez évben is folytatódott. A szervezett beutaztatás szerepe nőtt, partnereik között találhatók ismert magyar utazási irodák, mint pl. IBUSZ, Car Tour, Questor Travel,  OTP Travel és mások. Az internetes foglalások aránya is számottevően nő, mivel mintegy 60 belföldi-külföldi turisztikai tartalom szolgáltató jeleníti meg ajánlataikat. A 20 %-os részarányt képviselő külföldi vendégkör jelentős része csoportosan érkezik.

Ø      Tókert Panzió és Étterem 40 szállásférőhellyel rendelkezik, szolgáltatásaik közül kiemelhető az egyedi panorámájú étterem és kerthelyiség, kávézó, különterem, saját parkoló. A panzió vendégköre túlnyomórészt egyéni vendég, melynek mintegy 90 %-a belföldi. Üzleti tevékenységük meghatározó eleme a csoportos étkeztetés, szoros együttműködést alakítottak ki a közvetlenül szomszédos Hotel Palotával és a Hotel Szeletával. Ebből adódóan elsősorban konferenciák és nagy létszámú rendezvények alkalmával esetenként kapcsolódnak a szállodák szolgáltatásaihoz.

Fenti szálláshelyek együttműködésében a kölcsönös előnyök alapján a szűk keresztmetszetek elkerülése, egymás szolgáltatásainak kiegészítése a cél.

Vendéglátás, kereskedelem, egyéb szolgáltatások

A fogadóterületen a kereskedelmi szálláshelyek többsége általában rendelkezik étteremmel.
A vendéglátóegységek közül a teljesség igénye nélkül Lillafüreden a Mátyás étterem, Tókert Étterem, Alsóhámorban a Molnár Csárda emelhetők ki. Lillafüreden a sétány melletti pavilonsoron a melegkonyhás egységekhez kültéri terasz, vagy kerthelyiség tartozik. Említésre érdemes szakmai nívót képviselnek a Sebesvíz és Jávorkút panziók éttermei.                             

Lillafüreden és környékén színvonalas kereskedelmi központ nincs, néhány hagyományos kereskedelmi üzlet mellett szuvenírek vásárlására van lehetőség.
Komplex és igényes wellness, fittness kínálattal a Palotaszálló rendelkezik elsősorban, amelyet  külső vendégek is igénybe vehetnek. Ezen kívül a Hotel Szeletában fittness terem, sóbarlang, szauna, szolárium, nyáron kerti medence, az Ózon Panzióban jacuzzi, infra- és finn szauna, gőzkabin, trópusi és hidromasszázs zuhanyok, a Sebesvíz Panzióban jacuzzi áll a vendégek rendelkezésére.

Közvetlenül a fogadóterületen nincs Tourinform iroda, viszont a miskolci belvárosi és a megyei Tourinform irodák információs és marketing tevékenységében hangsúlyosan megjelennek a térség attrakciói, vonzerői, szolgáltatói és rendezvényei.                                                                         
Miskolcon mintegy 35 utazási iroda működik, közülük elsősorban a Szerviz Utazási Iroda Kft. ajánl programcsomagokat és szervez beutaztatást a térségbe. Kiemelhetők a Bükkszentkeresztre 4 éve sikeresen szervezett egyéni és csoportos gyógynövénygyűjtő túrák.       

Fentiek alapján kijelenthető, hogy a turizmus fogadásához szükséges színvonalú vendéglátó és kereskedelmi alap-infrastruktúra, és az egyéb szolgáltatások is rendelkezésre állnak, a tervezett egyéb fejlesztések részletesen a 4.2. számú fejezetben kerülnek bemutatásra.

2.3.      Turizmus piaci pozíció, vendégforgalmi mutatók elemzése   

2009 júniusi adatok[3] szerint 47 kereskedelmi szálláshely működött Miskolc közigazgatási területén, melynek mintegy 30 %-a Lillafüred városrészben és a Miskolc-Bükk térségben található. A 17 szálloda közül 3, a 21 panzió közül 9 Miskolc-Bükk térségben működik.
2008 évben a városi kereskedelmi szállásférőhelyek mintegy 20 %-a a fogadóterülethez tartozott. Megállapítható, hogy Lillafüred városrész és Miskolc-Bükk térség jelentős részét képviseli a miskolci szálláshely kínálatnak.

A vendégforgalmi mutatókat tekintve is hasonló részarányok figyelhetők meg. Lillafüred városrész vendégforgalma 2008 évben a miskolci 28 %-át képviselte. A vendégszám a város egészében 8,2 %-kal csökkent az előző évhez viszonyítva, Lillafüreden viszont ennél kisebb mértékű, 5,9 %-os volt a visszaesés (4. számú melléklet), ugyanakkor tény, hogy valamennyi városrészben csökkenés történt.
A külföldi vendégek részaránya 22,6 % volt Lillafüred városrészben, míg a város egészében csak 19,2 %. Megjegyzendő, hogy a 2009 I. félévi adatok kedvezőtlenebbek Lillafüred szemszögéből, mely elsősorban a Hotel Palota felújítás miatti csökkentett férőhelyű üzemelésével hozható közvetlen összefüggésbe. A 4. számú mellékletben Miskolc-Bükk térség vendégforgalmi adatai az egyéb kategóriánál jelennek meg,
A vendégéjszakák terén tapasztalható tendenciák hasonlóak a vendégszám alakuláshoz, Lillafüreden 2008 évben 63 834 vendégéjszakát töltöttek el a vendégek, mely 28.2 %-os részarányt képviselt a miskolci vendégéjszakákból. A lillafüredi vendégéjszaka szám jelentősen meghaladja a Belváros hasonló adatát, de elmarad a nemzetközi jelentőségű vonzerőre alapozott tapolcai városrésztől.
Az átlagos tartózkodási idő Lillafüreden és Miskolcon egyaránt 2,1 nap volt 2008 évben, 2009 I. félévben Lillafüred városrészben 2,1 nap maradt, Miskolcon viszont 1,9 napra csökkent.

Az elemzésnél fontos megemlíteni, hogy a többi városrészben megszállt vendég nagy valószínűséggel felkeresi Lillafüredet és környékét is, tehát a vendégforgalom egy része máshol realizálódik, viszont a kereslet megjelenik a lillafüredi attrakciók látogatószámában és a kiránduló forgalomban egyaránt, ennek kimutatása viszont nem lehetséges.
Lillafüred városrész és a bükki terület magánszálláshelyekkel is rendelkezik, melyek férőhely kapacitása azonban általában 10 férőhely alatti és a tanulmány témája szemszögéből figyelembe vételük nem indokolt a továbbiakban.                                                         

3.                 Alagút használattal kapcsolatos tapasztalatok, esetismertetések

A 3,80 m legnagyobb belmagasságú, és mindössze 12 m hosszú alagút miatti megközelítési nehezítettség és az ebből adódó vendég- és látogatóforgalmat terhelő szervezési problémák a szolgáltatók napi tevékenységének szakszerű ellátását folyamatosan, de különböző mértékben érintik.                        
Összességében kijelenthető, hogy mind a 18 érintett megkérdezett szolgáltató képviselője létező, akkut problémának tartja a jelenlegi alagút elsősorban turistabuszok és esetenként munkagépek részéről történő nehezített használatát. Az egyes szolgáltatói tapasztalatok[4] az alábbiakban, a válaszok kategorizálása összefoglalóan a 2. számú táblázatban, a teljesség igénye nélküli konkrét esetismertetések az 5-9 számú mellékletekben tekinthetők meg.                      

3.1.      Kereskedelmi szálláshelyek

Hunguest Hotel Palota

Külföldi partnereik között ismert angol, holland, német, svéd touroperátorok (Thomas Cook, Vrijvit, SRC, Scandorama stb), valamint magyar beutaztató túraszervezők egyaránt megtalálhatók, (pl. Pont Tours, Gála Tours, NET Travel, Pegazus Tours). Elsősorban ezeken a szerződéses kapcsolatokon alapuló vendégkör képezi azt a piaci szegmenst, melynek fogadási feltételeit és a programszolgáltatási tevékenységet visszatérően nehezíti az alagutak miatti megközelítési probléma. A vendégek jelentős része egyénileg érkezik, de a csoportok fogadásánál az alábbi tapasztalatok állnak rendelkezésre;

  • Az előszervezésnél már problémát jelent a közlekedési paraméterek egyeztetése új partnerek, utazási irodák felé, elsősorban a külföldi kapcsolatokban és bizalmat csökkentő tényezőt jelent az elérhetőség  konkrét nehézségeinek ismertetése.

  • Esetenként a turistabusz Felsőhámorban áll meg, több napos program esetén parkoltatása is külön problémát jelent, a vendégek csomagokkal felfelé, több száz métert gyalogolva a Függőkerteken keresztül közelíthetik meg a szállodát, a vendégkör egy része senior korú csoportokból tevődik össze (5.számú melléklet)
Mindez fárasztó, kényelmetlen és időigényes a vendégeknek és többletköltségeket is jelent a szállodának, mivel mikrobuszokkal bonyolítják a transzfereket.                         

  • Az üdülőprogramot igénybevevő csoportok esetén a turistabusz naponkénti igénybevétele – pl. csillagtúrák, kirándulások lebonyolítása során – ismétlődően visszatérő probléma, mely a vendégekben elégedetlenséget kelt és ez visszahat az üzleti kapcsolatokra is. A vendégek esetenként panasszal fordultak a személyzet felé.

  • Külföldi programcsomag átlagos árait alapul véve pl. egy 40 fős csoport 4 éjszakás programjának meghiúsulása számszerűsítve mintegy 1,7 M Ft árbevétel kiesést okoz a szállodának – mely közvetve helyi idegenforgalmi adó bevétel elmaradást is jelent – nem beszélve a beutaztató lánc esetleges elmaradásáról.         

  • A szálloda folyamatban lévő fejlesztése alatt az új berendezési tárgyak szállításakor Eger felé kellett kerülővel a hotelt megközelíteni, mivel a felsőhámori alagút alatt nem fért el a szállító jármű. Más beszerzések során is előfordult már hasonló szituáció.

Tókert Panzió és Étterem

Tapasztalataik szerint évente átlagosan 4-5 csoportos étkezési lehetőségtől esnek el, mivel a Miskolc felőli autóbuszos érkezés akadályokba ütközik az előzetes egyeztetéskor és a csoportok nem mindig vállalják a felsőhámori völgyből történő kétszeri gyalogos transzfert. Alternatívaként az Eger felőli megközelítés szóba kerül ilyenkor, de ennek többletköltség és időigénye jelentős, a megrendelők általában nem fogadják el (6. számú melléklet).
A Hotel Palota zártkörű, egész szállodát igénybevevő céges rendezvényei és nagy létszámú konferenciák esetén elsősorban szállás szolgáltatásaikat veszik igénybe, így közvetve a kapcsolt szolgáltatások esetén is ki vannak téve az alagút miatti elérhetőségi nehézségeknek.
Hosszú távon káros hatásúnak tartják továbbá a negatív szájpropaganda szakmai körben    (utazási irodák, közlekedési szolgáltatók) történő elterjedését is.

Hotel Szeleta

Véleményük szerint a felsőhámori alagút mindkét oldalán működő szolgáltatók esetében fontos szempont, hogy az alagút problémamentesen használható legyen. Mivel a szálloda önálló étteremmel nem rendelkezik – de reggeliztetést biztosít – az éttermi szolgáltatások egy részét vendégkörük Lillafüreden veszi igénybe. A Hotel Palota teltházas konferenciái és rendezvényei esetében a Hotel Szeleta szállásférőhelyeire is van igény,  autóbuszos kiránduló programok, busz transzferek esetében is együttműködnek (7. számú melléklet).
Tapasztalataik szerint a tájfutó versenyeket, Bükk rallyt autóbuszos csoportok is látogatják és van tudomásuk szögletes, magasított autóbuszok alagút miatt meghiúsult közlekedéséről.

Egyéb kereskedelmi szálláshelyek

  • A lillafüredi Régiposta Panzió esetében 2008 nyarán lengyel csoport érkezése hiúsult meg kevés híján és a magasított Neoplan autóbusz csak kerülő útvonalon tudott megérkezni a szálláshelyre. A külföldi lánc üdültetése során folyamatos, előzetes egyeztetésekre volt szükség a továbbiakban.

  • A hollóstetői Hegyi Kemping üdülőházaiba 2005 nyarán emeletes busszal angol cserkészek érkeztek 1 hetes programra Bükkszentlászló, Bükkszentkereszt irányából.
A 8. számú mellékletben részletezett nehézségek végig befolyásolták a csoport itt tartózkodását, programjait.

  • A Lillafüred Kapuja Minihotel az alagút előtt Miskolc-Csanyik mellett helyezkedik el, de beszámoltak olyan esetről, amikor személyesen tapasztaltak alagút alatt elakadt busz miatti forgalmi akadályt, melynek következtében mindkét irányból huzamosabb ideig feltorlódtak járművek.

  • A szentléleki Turistapark & Kemping esetében 4 éve magasított turistabusz érkezett a szálláshelyre. Az előzetes egyeztetés alapján csak északról Mályinka felől, hosszabb kerülő úton, veszélyes és keskeny hegyi szerpentinen tudták őket megközelíteni.

  • A Bánkúti Síklub Turistaháza részéről elmondták, hogy a turistabuszos csoportok kisebb része északi irányból Mályinka felől érkezik hozzájuk, mivel előzetesen tájékoztatják az érintetteket az alagutak méreteiről. Ez attól függően, hogy melyik irányból érkeznek hozzájuk kerülőutat jelenthet, hiszen vagy Eger – Szilvásvárad – Mályinka, vagy Kazincbarcika – Dédestapolcsány – Mályinka útvonalon érhetők el. Az M3-as autópályán, vagy déli irányú megközelítés esetén Miskolc elkerülése időveszteséget és többletköltséget jelent vendégeiknek, további gondot jelent, hogy télen a mályinkai keskeny, hegyi út gyakran nem használható.

  • A Sebesvíz Panzió és a Szentlélek Vendégház részéről elmondták, hogy esetenként jelentkezett a probléma, melynek elkerülése érdekében az alapos előzetes tájékoztatásra fektetik a hangsúlyt és alternatív, de lassúbb, időigényesebb megközelítést ajánlanak.                     

3.2.      Turisztikai és kulturális szolgáltatók, önkormányzatok

A miskolci Tourinform irodánál a közelmúltban konkrétan érdeklődött egy miskolci üdülést tervező nyugdíjas csoport az alagút méreteiről, mivel bükki autóbuszos kirándulásokat terveznek és előre szeretnék tudni hogyan lehet az alagutat használni, esetleg elkerülni.

A miskolci Szerviziroda Utazásszervező Kft.-nek is többirányú tapasztalatai vannak a témával kapcsolatban, mivel már közel két évtizede szerveznek külföldi-belföldi beutaztatást a fogadótérségbe, mint pl. szakmai, kamarai és egyéb study tourok, bükkszentkereszti gyógynövénygyűjtő túrák, stb. Szakmai véleményüket a 9. számú melléklet ismerteti.  

A Bükki Nemzeti Park által működtetett  Szent István-barlang és Anna-barlang látogatószáma együttesen eléri az évi 60 ezret. Tájékoztatásuk szerint az alagúttal összefüggő közlekedési ok miatt elmaradt turistacsoportról nincs tudomásuk, néhány esetben előfordult már, hogy a busz Felsőhámorban parkolt az alagút miatt és a csoport gyalogosan – mely mintegy 1,6 km távolság oda-vissza, részben hegynek felfelé – közelítette meg a Szent István-barlangot.        

Az újmassai Massa Múzeum és a felsőhámori Kohászati Múzeum látogató száma együttesen meghaladja az évi 30 ezret. Csoportos előrendelésnél mindig tisztázzák a járművek méretadatait. Miskolc felől a Massa Múzeum, Eger felől a Kohászati Múzeum megközelítése okoz olykor problémát. Ilyen esetekben időigényesebb és nehezebb a múzeumok megközelítése, melyet a szervezőnek előzetesen kalkulálnia kell.

Bükkszentkereszt Önkormányzata szintén nap mint nap érzékeli a problémát, mivel a bükkszentlászlói keskeny, szerpentinekkel teli úton időnként találkoznak buszokkal.

Problémát okoz, hogy mivel két személygépkocsi is nehezen fér el egymás mellett, ezért a buszközlekedés ezen a kb. 8 km-es útszakaszon forgalomtechnikailag akadályozza az út forgalmát. A GPS koordináták szerint Miskolcról ez a közelebbi útvonal, így a helyismerettel nem rendelkezők választják esetenként tévedésből ezt az útvonalat.

A Pharmaherb Kft. (Györgytea) tájékoztatása alapján több konkrét esetről is tudnak, amikor a településen lévő Gyógynövényházat az alagút miatt a Miskolc – Lillafüred – Hollóstető „klasszikus” útvonalon nem tudták megközelíteni, hanem kerülő úton érkeztek hozzájuk, pl.                          
2007 február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony napján Kovács András táltos emeletes busszal így hozta híveit. 2009 augusztus 8-9-én a II. Országos Gyógynövény Napokra egy egészségügyi szűrőkamion Miskolcról nem tudta megközelíteni Bükkszentkeresztet. Mivel a várható probléma előre tisztázva lett, ezért Eger felől kerülő úton érkeztek és távoztak tőlük.

Répáshuta Önkormányzat tájékoztatása szerint az alagút miatti problémák többféle módon is felmerültek a múltban, mert pl. a speciális, nagyobb járművek többnyire a megyeszékhelyhez kötöttek, de tudnak turistacsoportok nehézségeiről is főként a térségükben lévő tanösvények, barlangok, turistaházak gyermekcsoportos látogatásai esetében.                
                                                                                                                      2. számú táblázat

Szolgáltatói vélemények  összefoglalása  az alagúthasználatról

Szálláshely, vonzerő
megnevezése

Konkrét
problémák
Közvetett
problémák
Nem tartja problémának
 1. Hotel Palota

ü       


 2. Hotel Szeleta

ü       


 3. Tókert Panzió és Étterem

ü       


 4. Régiposta Panzió

ü       
  

 5. Ózon Panzió


ü       

 6. Lillafüred Kapuja Minihotel


ü       

 7. Turistapark & Kemping


ü       

 8. Hegyi Kemping

ü       


 9. Bánkút Síklub Turistaház


ü       

10. Sebesvíz Panzió


ü       

11. Szentlélek Vendégház


ü       

12. TOURINFORM Miskolc


ü       

13. Szerviziroda Kft.

ü       


14. BNP Szent István, Anna barlang


ü       

15. Kohászati és Massa    Múzeum

ü       


16. Bükkszentkereszt Polgm. Hiv.


ü       

17. Györgytea, Pharmaherb Kft.

ü       


18. Répáshuta Polgármesteri Hiv.


ü       


E fejezetben részletezett esetek háttér információjaként fontos megjegyezni, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szabványos (vagyis nem túlméretes) busz járművek esetében 4 méteres magasságot engednek meg a közlekedésben, ezzel szemben az alagút legnagyobb belmagassága 3,80 méter, de ez sem biztos, hogy teljesül a valóságban, mivel az útburkolat szintje akár magasabb is lehet a korábbi aszfaltozások és egyéb okok miatt. Szélesebb buszok esetében az alagútív többi részénél is jelentkeztek már problémák.
Az elakadó buszok miatt feltorlódó járművek a forgalom biztonságot is veszélyeztetik.

4.         Tervezett fejlesztések, projekttervek turizmuspiaci hatásai

4.1.      Terület- és turizmusfejlesztési programokhoz történő illeszkedés

3.számú táblázat

Stratégia, koncepció program
Illeszkedés prioritásokhoz, célkitűzésekhez
Nemzeti Turizmusfejlesztési
Stratégia 2005-2013
Egészségturizmus: gyógyhelyek fejlesztése, turizmus fogadási feltételeinek javítása, pl. elérhetőség. Piaci igényeken alapuló szálláshely kínálat létrehozása, élménylánc kialakítás.
Észak-magyarországi Operatív
Program 2007-2013
Turisztikai potenciál erősítése, attrakciók fejlesztése, új szálláshelyek létesítése, meglévők színvonalának javítása
Észak-magyarországi régió Turizmus
Fejlesztési Stratégia 2007-2013
Turistafogadás feltételeinek javítása (elérhetőség), egészség turizmus fejlesztése, kiemelt desztináció: Miskolc-Bükk
Miskolc megyei jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kulturális és turisztikai élmények városa program, megújuló
városkép program, közlekedés fejlesztés program.
A Diósgyőri Vár – Lillafüred  közötti
fejlesztési terület turizmusfejlesztési koncepciója 2008
Versenypozíció erősítése, városrész vonzó imázsának kialakítása, komplex élménylánc létrehozása, háttér-infrastrukturális feltételek javítása
Miskolc MJV Turizmusfejlesztési
Koncepciója 2003
Turizmus húzóágazattá alakítása, Miskolc üdülőterületeinek – köztük Lillafüred, Diósgyőr – összehangolt fejlesztése


4.2.      Folyamatban lévő fejlesztések, jelentősebb projekttervek

Ø      Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. mint kedvezményezett beruházásában befejezéshez közeledik a Hotel Palota minőségi szálláshelyfejlesztése, melynek keretében a szálloda négycsillagos besorolással működik a jövőben. A 197,9 M Ft összegű pályázati támogatással együtt mintegy 500 M Ft összegű beruházás során az alábbi főbb fejlesztések valósulnak meg 2009 évben;

§         Valamennyi szállodai szoba komplex felújítása, melynek eredményeként összesen 15 férőhellyel bővül a szállás férőhelyek száma (133 db 2 ágyas szoba és   lakosztály, 1 db 1 ágyas szoba), köztük jacuzzis és kandallós szobák is lesznek.

§         Az eddigi 1 db helyett 2 db akadálymentesített szoba a mozgássérültek számára.

§         Szabadtéri merülő medence, napozóterasz, 1-1 további finn szauna, és élménymedence, sókamra létesítése, éttermi légkondicionálók korszerűsítése, stb.

Mindezek eredményeképpen egy megújult exkluzív négycsillagos wellness és konferencia szállodával gazdagodik a térség és Miskolc városa.

Ø      Lillafüredi Állami Erdei Vasút ökoturisztikai fejlesztése[5], melyet az Északerdő Zrt. az ÉMOP turisztikai attrakciók fejlesztése pályázaton nyert támogatással együtt 229 M Ft összegben valósít meg. A fejlesztés során a lillafüredi állomásépület és a garadnai végállomás korszerű, akadálymentesített ökoturisztikai központokká válnak, sor kerül a meglévő dízelmozdony korszerűsítésére is. A lillafüredi épületben lehetővé teszik a Bükki Nemzeti Park térségi központjának elhelyezését is.

Ø      Lillafüredi bobpálya építésébe kezd 2010-ben a MIBOB Miskolci Bobpálya Kft. összesen mintegy 195 M Ft összköltségvetéssel. Az 5-ös számú lillafüredi városi busz végállomása közelében megvalósuló, télen-nyáron üzemelő bobpálya szélesíteni fogja az üdülőhelyi kínálatot.                                                

Ø      Közlekedési fejlesztések közül az alábbi projektek emelhetők ki;

§          „Zöld Nyíl” kiemelt miskolci villamos projekt a város legnagyobb közlekedési fejlesztése, mely a fogadóterület megközelítését is kedvezően fogja érinteni.

§         2505 számú panoráma út Miskolc – Hollóstető közötti hiányzó részeinek befejezése (alagút rekonstrukció, villamos projekthez való igazodás), a további bükki hegyi szakaszok aszfaltozása, korszerűsítése.

§         Kerékpárút Diósgyőrtől Lillafüredig, új parkoló helyek létesítése, a Diósgyőr – Lillafüred turisztikai kiemelt projekt közlekedési feltételeinek fejlesztése, a turizmus háttér infrastrukturális feltételeinek korszerűsítése.

Az alábbiakban e fejezet háttereként az interjú alanyok tájékoztatásai mellett felhasználásra került Miskolc megyei jogú város Önkormányzatának megbízásából 2008 évben készült „ A Diósgyőri Vár – Lillafüred közötti fejlesztési terület turizmusfejlesztési koncepciója” című tanulmány néhány ide vonatkozó része is. A teljesség igénye nélkül a következő jelentősebb projekttervek, ötletek emelhetők ki;

Ø      Egészségturizmusra, a klimatikus gyógyhelyi adottságokra alapozott három, vagy négycsillagos wellness szálloda megvalósítása a volt Zalka Máté laktanya területén, melyhez üzlet és szabadidőközpont, közelében zárt felvonó, kilátó is épülhet.                                      

Ø      Hotel Szeleta[6] bővítése, 130-150 férőhelyes rendezvényterem, 10-15 új szoba létesítése, melegkonyhás vendéglátó egység kialakítása a távlati célkitűzés.

Ø      A Tókert Panzióban[7] 4 új szoba és komplex wellness részleg (szauna, szolárium, jacuzzi) létesítése szerepel a célkitűzésekben, tervdokumentációi folyamatban vannak.

Ø      Hámori-tó környezetének fejlesztése – sétányok, panoráma terasz, esetleg egy részben a tóra épített szálloda fejlesztés, melyre tervezői látványterv készült.

Ø      Függőkert fejlesztés – látvány- és élményelemek, virágkertek, romantikus tanösvény.

Ø      Herman Ottó Emlékpark fejlesztése – látogatóközpont, szabadtéri élménypark, télikert, vendéglátóhelyek, stb.

Ø      Újmassán ipari témapark, ipartörténeti tematikus út kialakítása Újmassától Diósgyőrig szerepel a tervekben, a Kohászati Múzeum ide történő áthelyezésével, a felsőhámori épület más funkciójú hasznosításával (pl. igényes panzió).

Ø      Szikla meglévő ingatlan hasznosítására többféle elképzelés is létezik.

4.3.      Várható turizmuspiaci hatások

Az előző fejezetben felvázolt turizmusfejlesztési projektek és tervek esetében a szálláshelyi fogadóbázist érintően mennyiségi és minőségi beruházások fognak megvalósulni.
Ezen  fejlesztésekhez kapcsolódó vendéglátó, egészségügyi, kereskedelmi, közlekedési szolgáltatások a multiplikátor hatások révén más ágazatok működési feltételeit és jövedelmezőségét is javítani fogják.

A fejlesztések mellett az üzemeltetési feladatok kedvező munkaerőpiaci hatásai, a turisztikai marketing tevékenység bővülése, a szolgáltatók közötti új típusú együttműködések lehetőségeinek bővülése (TDMSz rendszer, klaszter stb.) a lillafüredi városrész turizmusát újra pozícionálja, mivel az emelkedő vendégéjszaka szám a környékbeli attrakciók látogatószám növekedését is eredményezi. A jelenlegi ismeretek alapján az alábbi vendégéjszaka és látogatószám emelkedés prognosztizálható Lillafüreden;

Ø      A Hotel Palota minőségi fejlesztése mintegy 15 férőhely növekedést is eredményez, melynek hatásaként – a felújítás előtti utolsó év átlagos férőhely kapacitás kihasználtságával számolva - ez mintegy 3 ezer vendégéjszaka szám emelkedést okoz. .
Ø      A legjelentősebb szálláshelyi fejlesztés az egykori Zalka Máté laktanya területén létesítendő egészségturisztikai szálloda lehet. Mintegy 80 kétágyas szobával, 50 %-os átlagos férőhely kihasználtsággal számított becsült vendégéjszaka szám elérheti az évi 30 ezret. Tekintettel arra, hogy a 4. számú melléklet adatai alapján Lillafüred városrész kereskedelmi szálláshelyei által realizált összes vendégéjszaka szám mintegy 66 ezer volt 2007-ben – melynek 71 %-át a Hotel Palota érte el – a plusz 30 ezres vendégéjszaka szám emelkedés alapvetően változtatja meg a városrész, de Miskolc város turizmusát is.
Az egészségturisztikai-wellness szegmensre épülő vendégkör várhatóan magasabb költési hajlandósága a helyi és városi turisztikai bevételek számottevő növekedését eredményezné, pl. a becsült idegenforgalmi többlet adó bevétel a város számára  mintegy évi 7-8 M Ft.

Ø      Hotel Szeleta és Tókert Panzió távlati célkitűzésként megfogalmazott szállásférőhely bővítése az eddigi átlagos kihasználtsággal számolva további mintegy 4-5 ezer vendégéjszakát és kereslet bővülést jelenthet a városrésznek.       

Ø      A tervezett erdei kisvasút fejlesztéssel az Északerdő Zrt. a 221 ezres éves látogatószámot további 40 ezer fővel tervezi növelni évente, melyre pályázatában az indikátor mutatók között kötelezettséget vállalt.

Ø      A lillafüredi bobpálya, mint új attrakció tervezett éves látogatószáma is több tízezer fős nagyságrendet képvisel a jövő évtől.

A 4.2. fejezetben részletezett fejlesztések együttes hatásaként a kiemelt klimatikus gyógyhely turizmusa új alapokra helyezhető.
A minőségi turisztikai termékek, programok piacra vitele a versenyképesség és imázs jelentős javulását eredményezheti. A fenntartható fejlesztéseken alapuló beruházások elősegítik a főszezon időbeni széthúzását, ezáltal a szolgáltatók átlagos kapacitás kihasználtságának növelését. A meghatározó szálláshelyek projekttervei további erősítést kaphatnak a  háttér- infrastrukturális közlekedési és attrakció fejlesztések megvalósulásával.

5.         Összegzés  

Közúti közlekedés szempontjából a Bükk-hegység keleti kapujában lévő felsőhámori alagút turistabuszok közlekedését nehezítő, esetenként ellehetetlenítő körülményei már régóta közismertek. A Bükk-hegységen keresztül vezető 2505. számú összekötő panoráma út felújítása, aszfaltozása újra ráirányította a figyelmet e probléma megoldásának fontosságára, melyet a turisztikai ágazat képviselői már korábban is észrevételeztek.

A tanulmány megállapította, hogy az országban elsőként mikroklimatikus gyógyhelyi minősítést elnyerő Lillafüred, tágabb értelemben a Miskolc-Bükk térség elsődleges húzó attrakciói, turisztikai vonzerői, adottságai, és a meglévő turisztikai infrastruktúra a tervezett fejlesztésekkel együttesen alkalmasak arra, hogy a jelenleginél is nagyobb látogatottságot, vendégforgalmat generáljanak.              
Miskolc turisztikai piacán belül a lillafüredi-bükki városrész pozíciója jelentősnek minősíthető, mivel a kereskedelmi szálláshelyek közel 1/3-a itt található, a fogadóterület a miskolci vendégforgalmi mutatókból 28 %-kal részesedik.

A városrész turisztikai fejlesztési projektjei, tervei, szorosan illeszkednek a területileg és ágazatilag releváns turizmus- és területfejlesztési dokumentumok legfontosabb célkitűzéseihez, prioritásaihoz.
A már hivatkozott városrészi turizmusfejlesztési koncepció SWOT analízis című fejezetében a gyengeségek között nevesítve szerepel a turisztikai háttér-infrastruktúra közlekedési hiányosságain belül; „Lillafüreden a buszos csoportok behajtása az alagút miatt korlátozott”.
A meglévő természeti vonzerők, a turisztikai infrastruktúra minőségi kínálati elemei mellett a háttér infrastrukturális feltételek folyamatos fejlesztései – pl. a közlekedési elérhetőség – kiemelten fontosak.

A turisztikai szakmai ajánlásnak is tekinthető háttértanulmány készítése során a megkérdezett összesen 18 interjú alany mindegyike, szálláshelyek, attrakciók, éttermek és érintett települési önkormányzatok képviselői is szükségesnek, indokoltnak tartják a felsőhámori alagút rekonstrukciót, melyet a mellékelt esetszituációk is alátámasztanak.                                                                   

A folyamatban lévő és tervezett fejlesztések a kereslet további növekedését fogják indukálni, ezért az közlekedési fejlesztéseknek a szűk keresztmetszetek megszüntetésére kell irányulnia, melyek között az alagút rekonstrukció is fontos. Kedvező hatásaival kiegészíti és erősíti a többi folyamatban lévő turizmusfejlesztési és közlekedési projektet.

A turizmushoz szervesen kötődő többi ágazat – kulturális, kereskedelmi, pénzügyi, stb. – és Miskolc város érdekeit is szolgálná, ha a tanulmányban részletesen bemutatott indokok és a rekonstrukció kedvező hatásai alapján illetékes szervek pénzügyi forrást biztosítanának a közeljövőben e régi, akkut közlekedési probléma megoldására, műszaki kivitelezésére.                      

Készítette:  Varjas László  -  idegenforgalmi szakértő








[1] EconoConsult Kft. – A Diósgyőri Vár - Lillafüred közötti fejlesztési terület turizmusfejlesztési koncepciója 
[2] Forrás: saját szerkesztés Tourinform Miskolc adatbázisa alapján
[3] Központi Statisztikai Hivatal honlapja
[4] Forrás: személyes és telefonos interjúk
[5] Forrás: Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút honlapjai              
[6][7] Forrás: interjúk alapján

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése